Moly.hu-ról ismerős hölgyemény Mademoiselle egyenesen Franciahonból keresett meg, kívánsága egy boltcégér, azaz egy olyan fejléc , amely olyan mint ő, de mégsem ő van rajta, illeszkedik Kacatériájához (“gyönyöröktől való borzongattatás czéljából”), kicsit kacskaringós, kicsit csipkés, púderillatú, és régimódi….azaz igazi kihívás:)

Íme a kész fejléc:

A kép Moleskine watercolour notebookba készült, az új St. Petersburg White Nights akvarellkészletemmel (erről következő postban bővebben), a festésre pedig száradás után Parker Ruby és Lamy Black tintával került fel a “csipke”.

Mam’zelle, köszönöm a lehetőséget;)!

Folyt. köv.

Kelényi Attila fotója (animakonyvesbolt.hu)

Mint az köztudott, millió helyen van lehetőség letölteni Twitter Background-okat, de az túl egyszerű…mennyivel egyedibb és eredetibb, ha sajátot készítünk magunknak. Érdemes azért megnézni őket, valamint a saját képernyő grafikus tulajdonságai közt a felbontást, a Twitter profiloldalt, elhelyezkedést, arányokat, és némileg ehhez igazítani az új hátteret, így nagy meglepetés nem érhet…s innét már csak a fantázia szabhat határt…

Mivel legtöbbször akvarellel dolgozom, egyértelműnek tűnt, hogy valamilyen módon belecsempészem a Twitter-profilomba is a technikát. Ahhoz most nem volt kedvem hogy komplett hátteret fessek, ezért egy kézzel készült alapot mentettem le az egyik ilyen oldalról, majd azt dekoráltam tovább Photoshoppal…

Ez  nem tetszett annyira, egyrészt mert van nem általam készített része is, másrészt mert elvonja a figyelmet a képeimről, úgyhogy végül egy egyszerűbb, sötétkék hátteret választottam a festményeim hangsúlyozása miatt…

Úgyhogy Twitter profilom mától ezt a képet mutatja:)

Előre szólok, hosszú és részletes blogpost következik …

Az egész dolog ott kezdődött, hogy bár régebben is hallottam hasonló mozgalmakról, valahogy kimaradtak az életemből…mígnem az elmúlt hetekben többen is felhívták a figyelmemet a BookArt-ra, ami nem más, mint könyvújrahasznosítás kreatív módon, tehát az értéktelennek minősített, vagy régóta mellőzött, ismeretlen szerzők által írt, vagy csak szimplán túl nagy példányszámban kiadott régi könyvek “összefirkálása”, kidekorálása, hogy egyedi művészeti alkotásokként szülessenek újjá, és így létük ismét értelmet nyerjen.  Eme zseniális kezdeményezés részletes leírása, mindenféle hasznos információ és az átalakított könyvek utóélete nyomon követhető a  @szuperapu által indított blogon.  Ennek hatására és a moly.hu, azaz @Bence hathatós közreműködésére persze bennem is elindult az a bizonyos vezérhangya…

A vezérhangyám viszont nem igazán bírt magával, hevesen ellenkezett a “betűkre festés” ellen, tehát úgy döntöttem, ha én ebben részt veszek, akkor csak üres oldalra kerülhet kép… Szerencsére Bence is változtatott kicsit az alapötleten, azaz mivel a BookArt ötlete a Moly közegére is adaptálható, mi olvasott-olvasható-ajánlható könyveket kezdünk népszerűsíteni. Ezzel pedig egybevág, hogy a szövegre nem kerülhet kép, tehát inkább illusztrációpótló jelleggel rajzoljon-fessen, aki “bookartolásra” adja a fejét. Csütörtök délután Bencével felkerekedtünk, és elindultunk  alapanyagot beszerezni, melynek következtében röpke negyedóra alatt beszerzésre került az első két áldozat, két Hemingway-kötet az Astoria egyik antikváriumából…

Tudatosan olyan könyveket kerestünk, melyekben nem spóroltak a nyersanyag költségen, így a fejezetcímeknél vagy fejezetek végénél egy vagy több üres oldal, üres lap is található. A két könyv még aznap este kidekorálásra került, a képek ceruzával, akvarellel és fekete zselés tollal készültek, összesen körülbelül 2,5-3 órát dolgoztam velük, s hogy értelmet nyerjen az első bekezdés, elárulom: a félköríves konyhaasztalomon…

A Vándorünnep című könyvbe Hemingway egyik kedvenc helyének, a párizsi La Closerie des Lilas nevű kávézó-étterem bejárata került…

… A Kilimandzsáró hava című novella kezdőlapja pedig egy afrikai tájképpel és egy maszáj harcossal lett gazdagabb.

Az eddigi visszajelzések alapján sok embernek szimpatikus a BookArt eme “tipikusan molyos szemléletű”, könyvbarátabb megközelítése, és egyetértek Bencével, ahogy leírta, szerintem sem vétünk túlságosan nagyot azzal, hogy olvasható könyvekhez adunk hozzáadott értéket. A két könyvet  tegnap délután a múzeumlépcsőn átadtam Bencének, hamarosan kiderülnek a részletek a játékról, ahol meg lehet nyerni őket…

S habár némely nyomda papírfelhasználása hagy némi kívánnivalót maga után, főleg akvarellezés és víztűrés tekintetében (szenvedtem rendesen ), jó kis kihívás volt ez is, az alkotás minden percét élveztem (még, még, még akarok!), jó volt látni hogy tetszik az eredmény, és hatalmas lendületet ad a sok pozitív visszajelzés…köszönöm mindenkinek!!!

Időközben sikerült részt vennem a tegnap esti könyvbemutatóval egybekötött mini Moly-találkozón, kevesen voltunk, de nagyon jó társaság jött össze.

Köszönöm a lehetőséget, Bence!

ezért úgy döntöttem, az új designt hasonló stílusban oldom meg. Alapja az alábbi kép, amit direkt a fejléchez festettem 300 grammos finom textúrájú akvarellpapírra Talens Rembrandt szilkés akvarell festékkel. Ez utóbbi információ azért érdekes, mert több márkával is dolgozom és egyik-másik néha egészen elképesztő eredményeket produkál… de erről majd később részletesebben beszámolok.

A scannelt képen volt némi munka Photoshop-pal: felkerült pár festékpaca és néhány jellegzetes részlet, beállítottam a színeket, hogy illeszkedjen a honlap többi alkotóeleméhez. A feltöltés után egy második körben került sor a hibák korrigálására (nem árt odafigyelni a színkódokra, és legalább kétszer ellenőrizni…), majd felkerült a végleges változat:

Holnap a footer jön, majd az egyéb részletek, és reményeim szerint egy héten belül blogom megkapja az új ruháját:)