Játszadoztam kicsit, mit lehet kihozni a képből, ha csak egy-két szilke akvarell és egy ceruza van kéznél, és szinte csak a színtelítettséggel lehet variálni. Megtetszett, lesz még ilyen

Ti szerettek kísérletezni?

És akarok még égő-piros DIAMINE Red Dragont, vérszínűt, mint a mérges alkonyat, mint a PILOT Iroshizuku Yama-Budo, és akkor írnék, mindig-mindig írnék. Twilight-kékkel húgomnak, anyámnak arannyal: arany-imát írnék az én anyámnak, arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal. És el nem unnám, egyre-egyre írnék egy vén toronyba, szünes-szüntelen. Oly boldog lennék, Istenem, de boldog. Kiszínezném vele az életem…

Ps. a Maros utcai kis butik egy kincsesláda, tele szebbnél-szebb tollakkal és tintákkal. Legutóbb 9 üveggel jöttem haza…és egy Maruman sketchbookkal, melybe eltökélt szándékom mindegyikkel legalább egy autót rajzolni a vénjárgány-sorozathoz

Eddig ezek készültek el, de folyton jön az ötlet, minden napra jut kocsi:) És lesz majd, amelyiknek külön postot is szentelek. Már a tinta miatt megéri, némelyik annyira különleges a téma pedig… nos, számomra ez is olyan mint a fák és a macskakő: több órán át hangom sincs, csak a tollhegy sercegése a papíron…

Nem vagyok egy hakapeszi, szeretem kiélvezni a pillanatot, úgyhogy nézegettem egy ideig, de győzött a kíváncsiság és az alkotói kényszer, végül szombat  délelőtt törtem fel a kis tintásüveg tetejét záró viaszpecsétet. Némi ügyetlenkedés után, kb. 10 perc elteltével már egész ügyesen tudtam bánni a mártogatós tollal, s be mertem vállalni egy komolyabb igénybevételt is vele, úgyhogy az első grafika, ami a barna tintával készült, egy kalózhajó lett:

A tőlem megszokott vonalvezetéssel és részletességgel (és rettenetes iramban fogyó türelemmel) rajzoltam, úgyhogy mielőtt még kivágtam volna az ablakon az egész sketchbookot, a bal oldali két vitorla árnyékolása után szépen letettem a mártogatós tollat, és a tintát beletöltöttem egy Lamyba. Ez így egyrészt sokkal kényelmesebb, másrészt megtizedeli a rajzolással töltött időt. (A kalózhajó nemcsak az alkotás közben szerzett nekem örömet, hanem még egészen máshogy is…de ez megérdemel egy külön postot )

Vasárnap gondoltam egy merészet, és nekiálltam egy romos viskót rajzolni. Igen, tudom, kényes téma…talán nem mondok újdonságot, ha elárulom: minden deszkát és ütött-kopott zsindelyt egyenként rajzolgattam fel, egészen elmebeteg módon bele tudok bonyolódni ilyenkor a részletekbe. Talán ahhoz hasonlítható a szituáció, mint amikor a cica előtt meglengetik a sapkabojtot: katt, csőlátás, pupillák tányérnyira tágulnak, időérzék elveszik, és csak pofozza, pofozza

Nos, egész éjszaka rajzoltam. Itt az eredménye;)

Tudom, tudom… dilis:) Pssszt…lesz még ennél dilisebb is;)

Vázlatfüzet elő, víztartály beélesít, ecset szétnyit, kezdődhet a móka. Ceruzával halvány vázlatot készítettem, hogy rögzítsem a testtartást, hiszen a kis fickó másodpercekre maradt csak nyugton. A háttér kétféle zöldjét bő vízzel mostam össze, a madárka kapott egy kékes-szürkés alapszínt, majd erre vittem fel az élénk narancs foltokat szárazabb ecsettel. A festés befejeztével a kényesebb helyeket fekete tintával hangsúlyoztam ki.

Amint a képen is látszik, elég szépen terülnek a festékpigmentek, jól tapad a papíron, nem fut össze, nem foltosodik, egyenletes fedést ad. Összességében: az első éles bevetésen tökéletesen teljesített.

Kérdés még, hogy vajon a többi szilkés festékemmel keverve mit produkál, de ezt majd legközelebb kiderítem

Az elmúlt hetekben alig került ki igazán jó kép a kezem alól, sőt, szinte semmi nem került ki… két kezemen meg tudnám számolni, hányszor rajzoltam/festettem ez alatt az erős két hónap alatt. Volt is kétségbeesés, miért nem megy, mikor adott a téma, adott a lehetőség, szinte folyamatos az inspiráció…de hiányzott a lelkesedés, hiányzott az alkotókedv. Ha nekiálltam, nem volt benne öröm, gépiessé vált, reflexszerűen és oda sem figyelve, minden átélés nélkül festettem, csak tettem a dolgom… és jellegtelen képek születtek.

Nem lehet így. Nem jó, ha nem szívből jön, ha nem zsigeri az inger, az alkotási vágy. Akkor jó, akkor hiteles, ha sürgető kényszer, ha “szétvet a zösztön” … Sokáig nem is sejtettem, hogy mi lehet a gond…fásultság, fáradtság, stressz? Még a jól bevált inspiráló zenéim sem segítettek, végül legfontosabb kritikusom egyik képe, pontosabban képsorozata (na meg a biztató szava) döbbentett rá, hogy mit kell tennem… s ez lett az eredménye:

Úgyhogy jelentem, most az újratöltés és a kísérletezés időszaka van, egy tudatos döntés eredményeként, hogy generáljak egy kis szakmai fejlődést, mert nem óhajtok megragadni ezen a szinten. Jó, hogy amit eddig csináltam az szép és jól megy, s emiatt rém egyszerű…de nekem ez nem elég, én nem akarok egysíkú lenni, nem akarok nyálas, csöpögős, unalmas és átlagos képeket festeni. Megnéztem sok “how to – videót”, magyar és külföldi grafikusokat, festőket, designereket…levontam a következtetéseimet, elindítottam valamit, valamit, ami eléggé eltér az átlagostól, a divatostól… elkezdtem kicsit máshogy, kicsit frissebben, egy leheletnyit frappánsabban, sokkal-sokkal lazábban, és leginkább zsigeri ösztönből festeni…ahogy jön. Érzésre. Meglátjuk, mi sül ki belőle, meglátjuk mi sül ki belőlem

S miközben ezeket a sorokat írom, már a hajós sorozat (mert az lesz, bizony…) következő darabján jár az eszem, már előkészítettem a füzeteket és a ceruzákat…és épp felhangzik a nappaliból a G3…

Maya reloaded…

Folyt.köv.

Mustang Boss 351 Fastback , 1971-ből…. a legjobb évjárat

(a Mustang 1971-ben “nőtt fel”, ez az év jelentette a legnagyobb változást a típus történetében. A Boss 351 is új fejlesztés, nagyobb, szögletesebb és vagányabb  mint elődei, szíve egy 330 lóerős V8-as… ám 1972-től kezdve a takarékosság jegyében már kisebb kompressziós blokkal került gyártásra…egyedi a maga nemében.)

A kép 50 perc alatt készült el. A grafittal rajzolt vázlatot Sakura és Talens szilkés akvarellfestékeim felhasználásával, waterbrush-sal festettem át. Moleskine Watercolour notebook-omban leledzik, és egy hajó fogja követni nemsokára…

Ez a sketch célirányosan ide készült, Moleskine watercolour notebookba, wb-vel, Sakura akvarellel, kb. 1 óra alatt.

Talens akvarellel készült mini Moleskine sketchbook-ba, kicsit nagyobb mint életnagyságban.