Igényes, méltó dísze bármely könyvespolcnak – ezek voltak az első eszembe jutó szavak, amikor átvettem a dedikált tiszteletpéldányt. Mindössze 300 db készült, örülök, hogy egy nálam van, és büszke vagyok, hogy részt vehettem az elkészítésében. Ugyanis a borító az én kezeim közül került ki… Köszönöm Györgyi, élmény volt Veled dolgozni!

Egy kis ízelítő a könyvből:

Végezetül a könyv hátoldaláról egy idézet:

“Az emberekhez, dolgokhoz, jelenségekhez szeretetteljes módon közelíteni, a megélt hétköznapokról helyzetjelentést adni, mindannyian fontosnak érezzük, mégis kevesen vállalkozunk arra, hogy anyaggyűjtéshez, íráshoz fogjunk.
Talabér Sándorné, a kötet szerzője vállalkozott erre a nem könnyű feladatra. Munkája kísérlet a kis közösségek számára talán legfontosabb: „kik vagyunk, honnan jöttünk”, kérdés megválaszolására.
Kenyeri történetének mozaikjait nézegetve megerősödik bennünk az ősi igazság, hogy figyelnünk kell a gyökerekre és a fényre, mert a gyökér megtart, a fény pedig fölnevel. Ezért érdemes ezt a kis kötetet nemcsak kenyerieknek elolvasni.” (Feiszt György)

Folyt. köv.

Kelényi Attila fotója (animakonyvesbolt.hu)

Előre szólok, hosszú és részletes blogpost következik …

Az egész dolog ott kezdődött, hogy bár régebben is hallottam hasonló mozgalmakról, valahogy kimaradtak az életemből…mígnem az elmúlt hetekben többen is felhívták a figyelmemet a BookArt-ra, ami nem más, mint könyvújrahasznosítás kreatív módon, tehát az értéktelennek minősített, vagy régóta mellőzött, ismeretlen szerzők által írt, vagy csak szimplán túl nagy példányszámban kiadott régi könyvek “összefirkálása”, kidekorálása, hogy egyedi művészeti alkotásokként szülessenek újjá, és így létük ismét értelmet nyerjen.  Eme zseniális kezdeményezés részletes leírása, mindenféle hasznos információ és az átalakított könyvek utóélete nyomon követhető a  @szuperapu által indított blogon.  Ennek hatására és a moly.hu, azaz @Bence hathatós közreműködésére persze bennem is elindult az a bizonyos vezérhangya…

A vezérhangyám viszont nem igazán bírt magával, hevesen ellenkezett a “betűkre festés” ellen, tehát úgy döntöttem, ha én ebben részt veszek, akkor csak üres oldalra kerülhet kép… Szerencsére Bence is változtatott kicsit az alapötleten, azaz mivel a BookArt ötlete a Moly közegére is adaptálható, mi olvasott-olvasható-ajánlható könyveket kezdünk népszerűsíteni. Ezzel pedig egybevág, hogy a szövegre nem kerülhet kép, tehát inkább illusztrációpótló jelleggel rajzoljon-fessen, aki “bookartolásra” adja a fejét. Csütörtök délután Bencével felkerekedtünk, és elindultunk  alapanyagot beszerezni, melynek következtében röpke negyedóra alatt beszerzésre került az első két áldozat, két Hemingway-kötet az Astoria egyik antikváriumából…

Tudatosan olyan könyveket kerestünk, melyekben nem spóroltak a nyersanyag költségen, így a fejezetcímeknél vagy fejezetek végénél egy vagy több üres oldal, üres lap is található. A két könyv még aznap este kidekorálásra került, a képek ceruzával, akvarellel és fekete zselés tollal készültek, összesen körülbelül 2,5-3 órát dolgoztam velük, s hogy értelmet nyerjen az első bekezdés, elárulom: a félköríves konyhaasztalomon…

A Vándorünnep című könyvbe Hemingway egyik kedvenc helyének, a párizsi La Closerie des Lilas nevű kávézó-étterem bejárata került…

… A Kilimandzsáró hava című novella kezdőlapja pedig egy afrikai tájképpel és egy maszáj harcossal lett gazdagabb.

Az eddigi visszajelzések alapján sok embernek szimpatikus a BookArt eme “tipikusan molyos szemléletű”, könyvbarátabb megközelítése, és egyetértek Bencével, ahogy leírta, szerintem sem vétünk túlságosan nagyot azzal, hogy olvasható könyvekhez adunk hozzáadott értéket. A két könyvet  tegnap délután a múzeumlépcsőn átadtam Bencének, hamarosan kiderülnek a részletek a játékról, ahol meg lehet nyerni őket…

S habár némely nyomda papírfelhasználása hagy némi kívánnivalót maga után, főleg akvarellezés és víztűrés tekintetében (szenvedtem rendesen ), jó kis kihívás volt ez is, az alkotás minden percét élveztem (még, még, még akarok!), jó volt látni hogy tetszik az eredmény, és hatalmas lendületet ad a sok pozitív visszajelzés…köszönöm mindenkinek!!!