Tollas…

Na nem a hátam, hanem a tegnap rajzolt-festett kis barátaim:) Szeretem a madarakat. Madárcsicsergésben iszom a reggeli kávét, madárcsicsergésben hajtom álomra a fejem. Elkapják a környéken rajzó rovarokat, a feketerigók felszedik a gilisztákat a járdáról eső után, és boltba menet mindig megmosolygom őket, ahogy kergetik egymást a fűben.

Csodálatos, ahogy a madarak alkalmazkodnak a városi körülményekhez. Az elmúlt napokban volt alkalmam lencsevégre kapni mindenféle szárnyas jószágot, gondoltam lesz belőle egy városi madaras sorozat…így tisztelgek a környékünkön élő bolyhos kispajtások előtt:

Ennél sokkal több madár él itt, úgyhogy nemsokára folytatom fecskékkel, cinegékkel, stb. Sőt, amire legközelebb édesanyámhoz megyek, már kitollasodnak a kislibák, kiskacsák, fácánok, gyöngyöscsibék is, úgyhogy falusi madaras sorozatra is lehet számítani :)